Digitális nyomtatás

1. cikk (34)A digitális nyomtatás a digitális alapú képről közvetlenül különféle médiára történő nyomtatás módszereire utal.[1] Általában professzionális nyomtatásra utal, ahol az asztali kiadókból és más digitális forrásokból származó kis példányszámú munkákat nagy formátumú és/vagy nagy volumenű lézer- vagy tintasugaras nyomtatókkal nyomtatják ki. A digitális nyomtatás oldalankénti költsége magasabb, mint a hagyományos ofszetnyomtatási módszereknél, de ezt az árat általában úgy kompenzálják, hogy elkerülik a nyomdalapok készítéséhez szükséges összes műszaki lépés költségét. Lehetővé teszi az igény szerinti nyomtatást, a rövid átfutási időt, és még az egyes megjelenítésekhez használt kép (változó adatok) módosítását is.[2] A munkaerő-megtakarítás és a digitális nyomdagépek egyre növekvő kapacitása azt jelenti, hogy a digitális nyomtatás eléri azt a pontot, ahol az ofszetnyomtatási technológia nagyobb, több ezer íves, alacsony áron történő nyomtatási képességét képes felülírni vagy felülmúlni.

A legnagyobb különbség a digitális nyomtatás és az olyan hagyományos módszerek között, mint a litográfia, flexográfia, mélynyomás vagy magasnyomás, az, hogy digitális nyomtatásban nincs szükség nyomólemezek cseréjére, míg az analóg nyomtatásban a lemezeket ismételten cserélik. Ez gyorsabb átfutási időt és alacsonyabb költségeket eredményez a digitális nyomtatás használatakor, de a legtöbb kereskedelmi digitális nyomtatási eljárás során jellemzően elveszik néhány finom képrészlet. A legnépszerűbb módszerek közé tartoznak a tintasugaras vagy lézernyomtatók, amelyek pigmentet vagy tonert visznek fel sokféle hordozóra, például papírra, fotópapírra, vászonra, üvegre, fémre, márványra és egyéb anyagokra.

Sok eljárásnál a tinta vagy a toner nem hatol át a hordozón, mint a hagyományos tinta, hanem vékony réteget képez a felületen, amely hőkezeléssel (toner) vagy UV-sugárzással kiegészített beégetőfolyadék segítségével a hordozóhoz ragasztható. kikeményedési folyamat (tinta).

A digitális nyomtatás során a kép közvetlenül a nyomtatóra kerül digitális fájlok, például PDF-fájlok és grafikus szoftverek (például Illustrator és InDesign) segítségével. Ezzel szükségtelenné válik az ofszetnyomtatásnál használt nyomdalap, amellyel pénzt és időt takaríthatunk meg.

Anélkül, hogy lemezt kellene készíteni, a digitális nyomtatás gyors átfutási időt és igény szerinti nyomtatást eredményezett. Ahelyett, hogy nagy, előre meghatározott példányszámokat kellene kinyomtatni, akár egyetlen nyomtatásra is kérhető. Míg az ofszetnyomás még mindig valamivel jobb minőségű nyomatokat eredményez, a digitális módszereken gyorsan dolgoznak a minőség javítása és a költségek csökkentése érdekében.


Feladás időpontja: 2017. március 02